BALATONALMÁDI

Balatonalmádi a Balaton északi partjának, keleti medencerészén fekszik. 7 km hosszú partszakasza egy félköríves formájú, tóba nyúló félszigetet követ. Állandó lakosságának száma 8700 fő.

Balatonalmádi város három település egyesítéséből alakult ki: Balatonalmádi, Vörösberény és Káptalanfüred.

Almádi nevével egy 1493-ban kelt szőlő adás-vételéről szóló oklevélben találkozunk először.

A szőlőművelés a kedvező földrajzi fekvés és éghajlat miatt - évszázadokon át, egészen az 1880-as évek közepéig a filoxéria járvány pusztításáig a legjövedelmezőbb gazdasági ág volt ezen a környéken.

Almádi területe - Almádi és Berény dűlő - a veszprémi káptalan - mint földesúr birtoka volt. Önálló települési rangot 1869-ben kapott és 1909-től lett hivatalos neve Balatonalmádi.

1889-ben a kikötő építésével Almádi bekapcsolódott a rendszeres balatoni hajóforgalomba.

Vörösberény valószínűleg az itt mindenütt található vörös földről kapta a nevét. A falu már a honfoglalás korabeli években létezhetett. Szent István királyunk adományozta a veszprém-völgyi apácáknak.

Káptalanfüred az 1930-as években jött létre, mint nyaralóhely, 1952-ben csatolták Almádihoz.

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG
Római katolikus templom, Balatonalmádi, Veszprémi u.
Református templom, Balatonalmádi, Veszprémi u.
Magtár, Balatonalmádi, Thököly u. 1.
Szent Jobb-káplna, Balatonalmádi, Óvári Ferenc u.
Volt jezsuita rendház, Balatonalmádi, Veszprémi u.83.

SZOBROK
1848-as örökmécses, Balatonalmádi, Öreg park sétány.
II. Rákóczi Ferenc mellszobra, Balatonalmádi, Öreg park sétány.
Kossuth Lajos mellszobra, Öreg park sétány.
Petőfi Sándor mellszobra, Öreg park sétány.


Balatonalmádi liegt im östlichen Becken des Nordufers. Die Trasse seiner 7 km lange Uferstrecke folgt einer in den See einragenden, halbkreisförmigen Halbinsel. Einwohnerzahl: 8700.

Die Stadt Balatonalmádi entstand durch den Zusammenschluss dreier Siedlungen: Balatonalmádi, Vörösberény und Káptalanfüred.

Man findet den Namen Almádi zum ersten Mal in einer Urkunde aus 1493, in dem es um Verkauf von Weintrauben geht. Weinbau war - wegen der günstigen geographischen Lage und des Klimas – über Jahrhunderte, bis in die Mitte der 1880-er Jahren der einträglichste Wirtschaftszweig in dieser Gegend.

Das Gebiet Almádi – Almádi und Berény Dülő – war Grundbesitz des Veszprémer Hochstiftes. Es hat den Rang einer selbständigen Siedlung 1869 erhalten. Seit 1909 heißt es offiziell Balatonalmádi. 1889, mit dem Bau des Hafens schließt sich Almádi an den regelmäßigen Schiffsverkehr an.

Vörösberény (Rotberény) hat seinen Namen wahrscheinlich nach dem hier überall vorhandenen roten Erde erhalten. Das Dorf durfte wohl bereits zur Zeit der Landnahme der Ungaren bestehen. Unser König Heiliger Stephan hat das Dorf den Nonnen vom Veszprém-Tal geschenkt.

Káptalanfüred entstand in den 1930-er Jahren, als Ferienort. Es wurde 1952 an Almádi angeschlossen.

BAUDENKMÄLER
Römisch-Katholische Kirche: Balatonalmádi, Veszprémi Str.
Reformierte Kirche: Balatonalmádi, Veszprémi Str.
Getreidespeicher: Balatonalmádi, Thököly Str. 1
Kapelle zur Heiligen Rechte: Balatonalmádi, Ovári Ferenc Str.
Ehemaliges Jesuiten- Ordenshaus: Balatonalmádi, Veszprémi Str. 83.

DENKMÄLER
Das Ewige Licht des Freiheitskampfes 1848: Balatonalmádi, Öreg Park- Allee
Büste Ferenc Rákóczis II.: Balatonalmádi, Öreg Park- Allee
Büste Lajos Kossuths, Öreg Park- Allee
Büste Sándor Petöfis: Öreg Park- Allee