SZÁNTÓD

Ezen a helyen ősidők óta folyik az átkelés a tihanyi partra. Egykor dereglyékkel, 1928 óta motoros komppal, 1962 óta a mai komphajókkal. A rév első mólóját 1802-ben építették meg. Szántód, Árpád kori település, már a tihanyi Apátság alapítólevelében említést tesznek róla. Tihannyal való összekötetés egyidős a faluval, II. Endre 1211-es birtokösszeíró levelében szerepel a rév kifejezés.

A szántódpusztai majorságot I. András adományozta a tihanyi Apátságnak, többnyire egyházi birtok volt, egészen a török időkig, amikor elnéptelenedett.

Ma Szántód 340 fős önálló község.

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG
Uradalmi majorság, Szántódpuszta.
Kristóf kápolna, Szántódpuszta.
Révcsárda, Szántód, Tihanyi u.


An dieser Stelle gab es seit Urzeiten Überfahrt nach Tihany. Einst mit Prähmen, seit 1928 mit motorbetriebenen Fähren, seit 1962 mit den heutigen Fähren. Die erste Mole der Überfahrtstelle wurde 1802 gebaut. Szántód ist eine Siedlung aus der Árpádenzeit, es ist bereits in der Tihanyer Gründungsurkunde erwähnt. Die Verbindung mit Tihany ist gleichaltrig mit dem Dorf. In einer Besitz-Registrierungs- Urkunde des Königs András II. kommt der Ausdruck Rév =Überfahrt vor.

König András I. hat die Meierei Szántódpuszta der Tihanyer Abtei geschenkt, überwiegend war sie kirchlicher Eigentum, bis in die Türkenzeit. Dann ist die Siedlung unbewohnt geworden.

Heute hat Szántód 340 Einwohner, ist eine selbständige Gemeinde.

BAUDENKMäLER
Meierei, Szántódpuszta
Kristóf- Kapelle, Szántódpuszta
Révcsárda (Tscharda zur Überfahrt): Szántód, Tihanyi St.r