SZIGLIGET

Évszázadokkal ezelőtt Szigliget még sziget volt. Víz vette körül minden oldalról. A sziget és a liget szavakból jött létre a neve. Sziget jellege már rég megszűnt, de liget jellege megmaradt.

Számos magaslat emelkedik ki Szigliget területén, amelyek kedves neveket kaptak: Majális-domb, Sopony, Királyné szoknyája, Rókarántó.

A középkori község nem a vár alatt, hanem az avasi rom környékén, a tópart közelében alakult ki, majd lakói a vár alá húzódtak. A falu vár alatti településsé vált.

A honfoglaláskor a Lád nemzetség telepedett le Szigligeten, a tatárjárás után a bencés rend birtoka lett. A várat ők építették az 1260-as években. 1521-től a Tóti-Lengyel családé lett a vár, és leányági örökösei birtokolták egészen 1945-ig. A törökök nem tudták elfoglalni a várat, de a bécsi haditanács- félve a magyar szabadságmozgalmaktól, elrendelte a vár lerombolását, mint más batatoni várakét. Köveiből emelték a vár alatti kúriákat.

Kisfaludy Sándor írta Szigligetről: „ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég”. Ma Szigliget községnek közel 1000 fős állandó lakossága van.

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG
Szigligeti várrom, Szigliget,
Avasi templomrom, Szigliget, Csonkatorony.
Hegyi kápolna, Szigliget, Rókarántó domb.
Esterházy-kastély, Szigliget, Kossuth u.17.
Lengyel-Putheány kúria, Szigliget, Kisfaludy u. 30.
Római katolikus templom, Szigliget Kisfaludy u. 28

MÚZEUMOK
Szigligeti Galéria, Szigliget, Petőfi u. 11. Kossuth u. 17.

TERMÉSZETI ÉRTÉK
Esterházy-kastély parkja, Szigliget.


Vor Jahrhunderten war Szigliget noch eine Insel. Es war von allen Seiten vom Wasser umgeben. Sein Name stammt aus den Wörtern Szig (Sziget bedeutet Insel) und Liget (bedeutet: Hain) Insel ist es nicht mehr, aber seinen hain-ähnlichen Charakter hat es bewahrt.

Auf dem Gebiet Szigligets erheben sich zahlreiche Anhöhen, diese haben vom Volksmund liebevolle Namen erhalten: Maifest-Hügel, Sopony, Rock der Königin, Fuchs-Zerrer.

Im Mittelalter entstand das Dorf noch nicht direkt unter der Burg, sondern um die Avaser Ruinen, in der Nähe des Ufers. Später sind die Bewohner näher an die Burg gezogen.Das Dorf wurde eine Siedlung unter der Burg.

Bei der Landnahme hat sich die Sippe Lád in Szigliget niedergelassen. Szigliget ging nach dem Tatarensturm in den Besitz des Benediktinerordens. Sie haben in den 1260-er Jahren die Burg bauen lassen. Die Burg war seit 1521 Besitz der Familie Tóti- Lengyel, die Erben der weiblichen Linie besaßen sie bis zum 1945. Die Türken konnten die Burg nicht einnehmen, aber der Wiener Kriegsrat – aus Angst vor den ungarischen Freiheitsbewegungen – hat die Vernichtung der Burg, - wie anderer Burgen um den Plattensee- angeordnet. Die Kurien unter der Burg wurden aus deren Steinen gebaut. Sándor Kisfaludy schrieb über Szigliget: "So eine Schönheit hat das wilde ungarische Erde und der Himmel noch nie geschaffen".

Heute hat Szigliget 1000 Einwohner

BAUDENKMÄLER
Burgruinen: Szigliget
Avaser Kirchenruinen: Szigliget, Csonkatorony
Bergkapelle: Szigliget, Rókarántó- Hügel
Eszterházy- Schoss: Szigliget, Kossuth Str. 17
Lengyel- Putheány- Kurie: Szigliget, Kisfaludy Str. 30
Römisch-Katholische Kirche: Szigliget, Kisfaludy Str. 28

MUSEUM
Szigligeti Galerie: Szigliget, Petöfi Str. 11, Kossuth Str. 17

NATUR – SEHENSWÜRDIGKEITEN
Park des Eszterházy- Schlosses: Szigliget